Új előtörténetek

Ide küld el az új előtörténetedet és a Staff majd itt jóvá hagyja.

Karakter neve.:Olivia Levesque
Karaktered beceneve.: Oli, Olivia nem változtat a nevén.
Nem.: Nő
Születési helye és ideje.: Valamikor az 1500-as évek Franciaországában február 22.-én. Újjászületése ugyancsak az 1500-as évek valamelyikében pont a 16. szülinapján.
Látszólagos kor.: 16
Faj.: Ragadozó vámpír
Család.: Apja, anyja nevére nem emlékszik testvérei nem voltak. Egyedül járja a világot, bár régebben befogadta egy család de elszökött onnan.
Családi állapot.: Egyedülálló
Egészségi állapot.: Tökéletesen egészséges mivel vámpír.


Előtörténet: Egy előkelő család sarjaként jöttem a világra, egyedül azokra az illemtan órákra emlékszem, amit egyenesen gyűlöltem és amikről mindig elszöktem. De így is belém szorult a szüleim akarata és mikor tizenöt éves lettem el is jegyeztek valakivel. Ezért nagyon meggyűlöltem őket. Amikor tizenhat éves lettem megváltozott az életem... vagyis akkor kezdődött. Egy vámpír megharapott és a kínok kínját is kiállva, de vámpír lettem. A vér iránti vágyam legyőzhetetlen volt eleinte és a szüleim vérével oltottam ki a szomjam. Mivel Az a vámpír aki átváltoztatott ragadozó volt ezért engem is abban a szellemben nevelt. Utána elvitt a kastélyába és kiderült hogy a szeretője leszek. Persze ez nekem nagyon nem tetszett de kénytelen voltam minden parancsát teljesíteni. Sokszor megpróbáltam elszökni, de mindig elkapott és a többi családtag sem volt hajlandó szívességet tenni nekem azzal, hogy elenged... Nem tudom hány év telhetett el, teljesen el voltam zárva a külvilágtól, csak akkor hagyhattam el a szobámat, ha a mester rendelkezésére kellett állnom. Egy ilyen nap megint csak halk léptekkel indultam a szobája felé, hálóingem alig takart valamit rajtam - ezért is utáltam. Lenyomtam az ajtókilincset és beléptem a mester szobájába. Barna derékig érő hajam lágy hullámokban omlott a hátamra, de pár óra múlva, amikor kiléptem azon az ajtón, már csak egy szakadt hálóingem és az összekuszált hajam árulta el, mi is történt odabent. Az arckifejezésem fagyos maradt és már meg is volt a tervem. Egészen addig nem éltem vissza a szépségemmel, de most, tudtam ezt kell tennem ha szabadulni akarok. Elcsábítottam egy szolgálót, aki belém szeretett és végül sikerült megszöktetnie. Azóta egyedül járom a világot, de a bosszú ott él bennem és ha elég erős leszek hozzá, akkor meg is valósítom: elpusztítani azt a vámpírt aki még a csodálatos vámpír éveimet is beszennyezte. Csak hogy arról fogalmam sem volt hogy tényleg ennyire eltelt az idő... Nem ismertem ki magam a hatalmas égimeszelő panelek között se más modern kori dolgon. Teljesen kétségbeestem, próbáltam beilleszkedni, de nem igen ment. Ekkor találkoztam még egy vámpírral aki a tanítóm lett és végül be tudtam illeszkedni a modern korba. De azóta nem láttam és megint csak egyedül járom az utamat. De bennem egyre jobban lángol a bosszú és lassan eljön az ideje, hogy be is teljesítsem.


Képességek.: A szokásos vámpír képességek mellett Prudentiával rendelkezik, más szóval megérzi mit akarnak tőle.

Karakter külső jellemzése.: Alacsony, igazi porcelánbabának lehet nézni. Nagyon karcsú, hosszú barna haja és elbűvölő, ártatlan barna szemei vannak. Ha éhes akkor viszont ezek a szemek baljóslatúan vörössé válnak. Fiatalabbnak tűnik a koránál, de bájosságával és mosolyával mindenkit el tud kápráztatni, ha akar. Úgy tűnik, mintha törékeny lenne, ami egyáltalán nem igaz. Általában nőies ruhákat vesz fel és sötét színekben, de ha kiakarja hangsúlyozni az "ártatlanságát" akkor fehér színűeket hord.

Jellem.: Eléggé kétszínű tud lenni. Egyszer ártatlan kislánynak mutatja magát és naivnak, mintha mindenki át tudná verni és megfélemlíteni. Máskor meg egy igazi vadmacska és olyankor nem lehet megállítani. Nagyon intelligens és ravasz, aki megérdemli azzal kedves. Nagyon szereti a vámpírlétet nem is akarna megválni tőle. Sokszínű személyiség bárhova be tud illeszkedni, akár mit gondol is közben magában. Nagyon jól megtudja játszani magát, úgy hogy senki se sejtse, hogy mi rejtőzik valójában benne. A bosszúnak él és ezt minden áron el akarja érni, makacs természetű.
.

Egyéb.: Nincs

Karakter neve.: Alida Zara Bates
Nem.: Nő
Születési helye és ideje.: New York 1982.06.14.
Faj.: Halandó
Család.: Édesanyja Eleonore Bateman, orosz festő, 51 éves. Apja Patrick Bates, filmrendező, 53 éves. Van egy mostohabátyja, Zénó Bates, író, komikus, hasbeszélő, 33 éves.
Családi állapot.: Egyedülálló
Egészségi állapot.: tudtommal egészséges

Előtörténet: New Yorkban születtem egy csodálatos nyári napon, kezdhetném így is a történetemet és folytathatnám avval, hogy felcseperedtem és meglett ember lett belőlem, de akkor egy tökéletes hazugságba rángatnék mindenkit, beleértve magamat is.
Szóval 1982-ben láttam meg a napvilágot, egy csodálatos helyen, ahol aztán minden magas, és az emberek apró hobbitoknak tűnhetnek. Mikor én megszülettem már volt egy 10 éves bátyám, akire felnéztem, és aki úgy vigyázott rám, mint általában a férfiak legféltettebb kincsükre. Anyám 18 éves volt, amikor egy számára olyan nagyra becsült művésznek adta magát, pedig romantikusan az elsőt a legnagyobb szerelmével képzelte el, de amikor meglátta azt a férfit, leomlottak korlátjai, és nem is számított, hogy csak egy éjszakáról volt szó, meg Párizs már csak ilyen hely. Szóval megszületett a bátyám, és anyám csak fiában remélhette az erősebb nem támogatását, amikor is Las Vegasba ment szerencsét próbálni, és egyben meglátogatni az apját, aki sosem tudott haragudni lánya ballépésére, hisz feleségét látta benne, aki sajnálatos mód rákban hunyt el, anyám kislánykorában. Apa és lánya összefogott, és míg a casinoknak bevételt termeltek, a turistáknak egyre több elkeseredést hoztak, a bátyám meg lassan el kezdett felcseperedni, és aranyosan mosolygott a póker asztalok mellett. Egy nap anyám találkozott egy férfivel, aki forgatni akart a casino-ban, egy sorozat miatt, és anyám első látásra beleszeretett, és ez nem maradt viszonzatlan. Zénó benne volt a filmben, anyám meg segített a díszletek elkészítésében, majd kitanulta az operatőrködést és azóta is együtt dolgozik apámmal, aki rendez, vág, forgatókönyvet ír. Anyám 24 évesen belement egy Las vegas-i gyors esküvőbe, egy átmulatott éjszaka után, és azt mondta ez volt élete legjobb lerészegedése. Az esküvő után apámmal New York-ba költöztek, színházi előadásokat vettek fel, és megszülettem én.
A kamerák előtt nevelkedtem, mégsem voltam az a minden mozdulatát megfontoló lány, akit a pénz elszédít, és aki nőként viselkedik, és szoknyában libben végig a vörös szőnyegen. A bátyámmal egy szobában nőttem fel, mégis mit lehet ezek után várni. Kijártam az általánost, és a gimnáziumot, átlagosnak mondható eredménnyel, és nagyon rossz szorgalommal és magatartással. Bekerültem egyetemre, a legjobbra, és egyfolytában váltogattam a szakokat, megízleltem mindent, és leginkább haverkodtam, buliztam és éltem az életem. Írtam, minden érzésemet, minden pillanatot felskicceltem egy darab papírra, a bulikon, órán, az ágyban, a mosdóban. Szóval ott hagytam az egyetemet, kemény öt év után, végezetlenül, mégis több élménnyel, mint egy joghallgató, és erotikus filmrendező lett belőlem. És élvezem, és mégsem szó szerint.

Karakter külső jellemzése.: magas, 170 cm körüli, haja eredetileg sötét barna, de mindig váltogatja, szeme kékesszürke, de néha még zölden is csillog. Néhány tetoválás. Néha szemüveget is hord.

Jellem.: rettentő kettős személyiség, ami a horoszkópjából is fakad, és arról nem is beszélve, hogy az ikrek mellett a rák jellemzőit is birtokolja. Életvidám, kíváncsi, ám férfiakat megszégyenítően lusta. Rendmániás, szeret főzni, és imádja ócsárolni az életet. Viszont szereti, ha minél több emberre számíthat, és utál bárkivel haragba lenni. Imád utazni, forgatni, új városokat, kultúrákat, embereket, ételeket megismerni. Szereti a szerencsejátékot, a nascart.

Karakter neve.: Aidan Stone
Nem.: Férfi
Születési helye és ideje.: 1960. december 31 - január 1. / 2000-ben lett vámpír Szilveszter estéjén/
Látszólagos kor.: 40
Faj.:Ragadozó vámpír
Ha az uralkodó családhoz, azaz a Mirol családba akarsz tartozni, azt beszéld meg a Staff egyik tagjával, és csak azután írj előtörténetet.
Család.: apja, James Stone, Casino tulajdonos, és egyes források szerint valamiféle alvilági üzelmeket folytat, ami Las Vegasban nem is meglepő. Anyja, Dr. Isabella Brown, plasztikai sebész.
Családi állapot.: Egyedülálló
Egészségi állapot.: Vámpír vagyok, szóval maximum a vérhiány

Las Vegasban születtem negyven évvel, mármint most már negyvenöt évvel ezelőtt, pont a visszaszámlálás pillanatában. Egy jó módú családba kerültem be, de ez sajnos, mint a legtöbb esetben azt jelentette, hogy többet láttam a pénzt, mint a szüleimet. Apám sikeres ember a mai napig, a semmiből teremtett valami hatalmasat, és most már nemcsak a haverjaival szórakozgat otthon egy asztal körül pókert játszva, hanem több millió embert tesz tönkre. Még most is imád kártyázni, és szerencsére az egyetlen ellenfele, én, már nem vagyok útban. Anyám országszerte sikeres plasztikai sebész, amihez hozzátársul, hogy még mindig csodálatosan néz ki, természetes módon. Apámmal a születésem előtt pár évvel találkoztak, amikor apám az egyik táncosnőjét vitte el hozzá. És ami először csak kedves udvariasságnak és főleg munkakapcsolatnak indult, abból végül szerelem lett. És végül jöttem én, akinek hamarabb volt az első szava a pénz a szex és a drog, mintsem apa és anya. Hazárdíroztam, apámnál ki tudtam tanulni a csalás fortélyait, de szerencsével áldott meg a sors, így simán is tudtam nyerni. Faltam a nőket, drogoztam, ittam, és egészen élveztem az életet. Mind emellett a legjobb iskolákba jártam, és végzettségemet tekintve jogász lettem, de szerintem csak azért, hogy így könnyebb volt apámnak ügyvédet szerezni. Nem mondom, hogy nem szerettek, csak egy más világban éltek, ahová nem tartozott gyerek, csak üzlettárs.
2000-ben töltöttem a 40. életévemet, és gondoltam ez a kerek évszám, pontosabban a „mi” kerekévszámunk hatalmas party-t érdemel. Már 31-én reggel elkezdtük a haverokkal a bulizást. Végigjártuk az összes Casino-t, még apáméban is voltunk, hogy kifosszuk egy kicsit, majd sztriptíz táncosokat néztünk riszálni, kokaint szippantottunk, ittunk, füveztünk, és szórtuk a pénzt, amit az én szerencsémnek hála, mindig tudtunk pótolni. Tönkre vágtunk néhány hotelszobát, botrányt csaptunk egy pár kocsmában, és játszottunk a rendőrök idegeivel. Amikor elérkezett a visszaszámlálás, már alig láttam ki a fejemből. Hangosan üvöltöttük a számokat, egymást karöltve ugráltunk, és alig vettem észre, hogy valami történt, amit még nem sikerült teljesen felfognom, vagy megértenem. Nagyon rosszul lettem, és ez a fájdalom leírhatatlan volt, a kórházban csak nézték, ahogy vergődök, senki nem értette a dolgot, fogyni kezdett a vérem, annyi biztos volt. Amire még emlékszem, hogy a kórházat ott hagytam, vagy elvittek, esetleg én szöktem meg. És, hogy emberek vettek körül, talán még mindig Las Vegas-ban voltunk, csak kint a kietlen sivatagos részben. Nagyon rosszul voltam. Talán segíteni akartak, mert elvittek valahova, ahol próbáltak valamiféle gyógyítást elkövetni. Már biztos, hogy nem Las Vegasban voltunk, és ami még megmaradt, hogy magamhoz térek, és körülöttem holtan fekszik az a hat férfi, akik segíteni akartak, a kezeim véresek, és érzem a számban az izét. Kiborultam, ordítottam, és őrjöngtem. Nem tudtam mit tegyek. Megpróbáltam visszatalálni a szüleimhez, de a lakásuktól nem messze álltam meg, és figyeltem őket. És ahogy néztem őket, elfogott egyfajta furcsa éhség irántuk. Úgyhogy elmenekültem, és próbáltam valamiféle remete életmódot folytatni, de rá kellett jönnöm, ha élni akarok, és azért az emberben ez alapvető ösztönként ott van, ennem kell, és bármi is voltam, a vadállat kerekedett fölül bennem mindig, így embereket öltem, mert úgy éreztem, csak ők képesek oltani mérhetetlen vérszomjam. Szinte bejártam a fél világot, megkóstoltam különböző ételeket, és kiderült, hogy ha nem is túlzottan, de hanyagolható a vér ivászat. Azért örülök ennek, mert a különféle nemzeti ételek és leginkább az alkohol fogyasztása elég nagy lemondás lett volna. De azért néha még megkóstolok egy-két embert is, szinte fel se tűnik nekik. Nemzetenként különböző a vérük is.
A nagy utazásaimból visszatérve mégis inkább New York-ban telepedtem le, vagyis költöztem be egy csodálatosan ízletes példányhoz. Zara filmrendező, erotikus +18 as filmek, mennyei öröm. Szóval nála szálltam meg, már utazásaim során is kiszúrtam. Egy emberrel lakom együtt, de így még inkább emberi lehetek én is. És remekül tud főzni.

Képességek.: Lenis vagyis nem csak vérrel táplálkozik, emberi italokkal és ételekkel is képes táplálkozni.

Karakter külső jellemzése.: 185cm magas. Szőkés barna hullámos olyan középhosszú haj. Eredetileg kék szemek.

Jellem.: Vicces, gondtalan fiatalként élvezi az életet, hisz az örökkévalóságig megteheti. Imád utazni és új dolgokat megismerni. Próbál emberként gondolni magára, hisz jobb halandónak képzelnie magát, mintsem azt hajtogatni, hogy vámpír. Imád olvasni, néha még írogat is, ez egy elfojtott énje, egy belső lelkizős és romantikus, de szerencsére ezt csak kevesen ismerik, és talán nem is nyílik meg sok mindenkinek, mióta vámpírrá válása miatt még inkább a hazárdirozós énje dominál. Szóval eléggé kettős személyiség, nagy bulizós party arc, de ha lányokról van szó, akkor egy kedves Don Juan képébe bújt Casanova.

Karakter neve.: Loveday Merryweather
Karaktered beceneve.: Love, Loveday//meghagyta eredeti nevét//
Nem.: Nő
Születési helye és ideje.: 1678.09.11, Havanna
Újjászületés:1697.0911

Látszólagos kor.: 17
Faj.: Ragadozó vámpír
Család.: Apja:Benjamin Merryweather(elhunyt)
Anyja: Alexis Merryweather(elhunyt)
Testvérek: Naomi Merryweather(vegetáriánus vámpír, adatok nincsenek róla)
Nevelőapja: Orpheus Mirol
Mostohanővér:Dessy Mirol
Családi állapot.: Egyedülálló
Egészségi állapot.: egészséges

Előtörténet: Mikor megszülettem, volt egy állítólagos nővérem. Szüleim azt mondják, egyszer csak eltűnt 19 éves korában, csak egy levelet hagyva hátra. Mindössze egy levelet haygott hátra, melyben azt írja, vegetáriánus "étrendet" szeretne folytatni. Szüleim amenyi időt csak tudtak, velem töltöttek. Mikor 19. születésnapom bekövetkezett, szüleimnek fontos dolga akadt, melyet nem tudtak lemondani. Ragaszkodtak hozzá, hogy elmenjek velük, de én nem akartm. Mikor eljött születésem időpontja, pontban szúrást éreztem testemben, és mintha máglyára raktak volna. Sokáig szenvedtem, számomra egy örökkévalóságig. Fehér folt. Mikor visszaszereztem eszméletemet, egy kastélyban voltam. Egyszer csak csodálatosan szép férfi lépett elém. Elmagyarázott mindent. Ő Orpheus, és az uralkodó vámpírcsalád, a Mirol klán feje. Megtanított vadászni emberekre, észrevétlenül közlekedni. Mikor már tudtam magamon uralkodni(jó pár év után), emberek közé is mehettem. Még most is a Mirol klán tagja vagyok, de sokkal kiegyensúlyozattabb az étrendem, és tudok uralkodni magamon.

Képességek.: az alap képességek+lenis

Karakter külső jellemzése.:
Haj:szőke
Szem: ha éhes fekete, ha nem éhes arany
Magasság:168 cm
Testsúly:53 kg
Jellem.: Nagyon kedves. Szeret olvasni. Sajnálja, hogy nem tud barátnőkkel moziba járni, vásárolgatni, pizzázni, és több emberi dolgot csinálni, mert több órán keresztül nem bír emberek között járkálni. Ettől függetlenül a családból ő rendelkezik a legtöbb divatcikkel, illetve szépségszerekkel. Az éjszakát vadászással tölti(minden második nap), de ha éppen nem megy el, olvasni szokott. Türelmes típus, és segítőkész. Mindegy hogy halandórol van e szó, vagy se.

Egyéb.: volt egy eljegyzése titokban, de nem tudott uralkodni agán(az illető férfi ember volt). Komolyan elgondolkozott, megéri-e ragadozónk lenni. Nagyon szégyelli ezt a dolgot, és csak Orpheus tudja.

Karakter neve.: Vanessa Elektra Whiterose
Karaktered beceneve.: A vámpírok és a vámpírvadászok Elektraként ismerik, Amúgy Nessa, Nessie, Elektra
Nem.: Nő
Születési helye és ideje.: Pemberly.: 1753. December 19.
Átváltozásom időpontja.: 1771. December 19.
Látszólagos kor.: 18, de ha jobban ki vagyok festve 20 – nak néznek.
Faj.: Félvámpír, ezen kívül és legfőképpen Vámpírvadász
Család.: ~ Apja ~ .: Dante Leonard Whiterose.: Elhunyt vámpírtámadásban
~ Anyja ~ .: Genevieve Whiterose.: Elhunyt vámpírtámadásban
Családi állapot.: Egyedülálló
Egészségi állapot.: Aszmás

Előtörténet: Tudod milyen az, amikor egy szempillantás alatt mindent elvesznek tőled, ami valaha sokat jelentett a számodra? Tudod milyen az, amikor a pompa és a csillogás, ami valaha körül vett téged fakó emlék lesz csupán? Hogy az idő felgyorsul és minden társadalmi szokás, amit évekig sulykoltak a fejedbe értékét veszíti annyira, megváltozik a világ? Én tudom nagyon is jól hiszen már évszázadok óta ennek a világnak a rabja vagyok és tudom, számomra sosem jön el a vég, s a feloldozás bármily csodálatos, áhított vágyam is ez. Rabja lettem egy világnak, ami koránt sem olyan, mint amibe beleszülettem. Az emberek mostanra szaladnak, megőrültek és a bűnözés is elszaporodott. Bezzeg az én időmben….
Akartok róla hallani? Hát mesélek, már amennyire még emlékszem.


1753 – ban járunk a Whiterose kastélyban. Hatalmas és csodálatos kastélyról beszélünk, ami már évszázadok óta a családom tulajdonában van. Törzsgyökeres angolok vagyunk, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. 1753. December 19. – én egy fagyos téli napon jöttem a napvilágra, szüleim legnagyobb örömére. Igaz édesapám elsőnek fiút szeretett volna, aki idővel majd tovább viszi a Whiterose nevet és a vagyon örököse lesz majd, de mikor megpillantotta csokoládébarna szemeimet, amik épp olyanok voltak, mint az övé azonnal megenyhült és büszkén dédelgetett a karjaiban. Nem panaszkodhatom a gyermekkoromra, hiszen mindent megkaptam, amire csak egy korombéli lány vágyhatott. Ruhákat, ékszereket, könyveket, játékokat stb. Apám 6 éves koromban úgy döntött ideje, hogy az életem ne csak a szórakozásról szóljon, hanem művelődésről, tanulásról és egyebekről. Felfogadott mellém egy idős szigorú tanítót, aki minden nap tanított olvasni, számolni, írni, emellett sokat mesélt a történelemről, felfedezésekről, csillagászatról. Bevallom különös élvezettel töltött el, hogy egyre több ismerettel gazdagodhattam és ez által a családom igen csak büszke volt rám. Mikor már kicsit több eszem lett és olyan dolgokat is kezdtem megérteni, amiket előtte még nem észrevettem, hogy a papám igen csak szomorú, hiszen nem született fiú gyermeke és így nincs akinek a férfias dolgokat megtanítsa. Emlékszem oda térdeltem mellé és elmondtam, hogy mostantól kezdve nem csak zene illetve illemtan órákat kívánok venni, hanem szeretnék meg tanulni vívni, lovagolni és vadászni is. Emlékszem ez a bejelentésem hatalmas döbbenetet, de még annál is nagyobb örömet és büszkeséget váltott ki az én drága édesapámból. Természetesen maga kezdett el tanítani, hiszen mindig is arról álmodott, hogy egy napon tovább adhassa a tudását a fiának, és ha már nem lettem fiú…. Minden évben eljárogattunk vadászni, együtt gyakoroltuk a vívást és nagy lovas túrákat tettünk együtt. Édesanyám ennek nem örült, mert azt mondta apám túlságosan is fiúsra, nevel, s így majd nem akad egy épeszű kérőm sem. Őszintén szólva nem is akartam senkit, mert nem akartam elhagyni a papámat. Őt szerettem a világon a legjobban, olyannyira, hogy az már leírhatatlan. Sajnos édesanyám addig panaszkodott a papának, hogy az megparancsolta, hogy a közös tanulások mellett folytassam az énekórákat, a rajzot, hangszereket és a hímzést. Nem túl lelkesen, de belementem, s így tengettük mindennapjainkat gazdagságban, egészségben.

Pár évvel később….A 18. születésnapom …

Azon a napon minden tökéletesen alakult. A szüleim egy hatalmas bált rendeztek a tiszteletemre, amit nagyon vártam. Nem a puccparádé miatt, hanem azért mert végre nem kezelhettek gyerekként. Fent a szobámban készülődtem a nagy estére. Odalent gyülekeztek a vendégek. Ekkor még nem tudtam, hogy a jövendőbeli kérőm is közöttük van. Egy halvány rózsaszín csipkés ruhát vettem fel és az egyik szolgálónk megcsinálta a hajamat, majd csak vártam arra, hogy apám feljöjjön hozzám és lekísérjen a vendégekhez. Pár perccel később meg is érkezett és büszke tekintettel nézett végig rajtam. Felajánlotta a karját, amibe belekaroltam és lementünk a vendégekhez. Miután megkaptam a jókívánságokat, a szüleim bemutatták nekem a vőlegényemet is. Nem volt rosszképűnek mondható, de akkor sem éreztem felé semmit. Ennek ellenére nem ellenkezhettem, hiszen akkor apám borzasztóan megharagudott volna. Hónapokig tervezgették a frigyet, így nem volt mit tenni. A férfi felkért táncolni, amibe vonakodva bár, de beleegyeztem. Felvezetett a táncparkettre és magához húzott amennyire az illem engedi, majd lassú táncba kezdtünk. Egyszer csak hatalmas robajjal szinte minden ablakunk betört. Amit nem mások azt a légnyomás törte be. A földre zuhantam és kétségbeesetten próbáltam kideríteni, hogy mi a pokol folyik itt. Legalább 15 alak jelent meg a bálteremben és sorba támadták meg a vendégeket. Esélyük sem volt a menekülésre. Mindet a nyakuknál kapták el és szívták ki belőlük a vért. Vámpírok. Az ájulás kerülgetett, de próbáltam megtalálni a szüleimet. Megtaláltam őket pár pillanattal később. A földön feküdtek élettelenül, a gyilkosuk, pedig felém közeledett. Elkapta a nyakamat hiába próbáltam meg elszaladni. A következő pillanatban már éreztem, hogy két metszőfogát a nyakamba mélyeszti és szívja ki belőlem az életet adó vért. Már alig volt bennem élet mikor meghallottam a kiabálásukat*
- Hamar tűnjünk el innen. Erre tart pár vámpír vadász. Ide érzem a szagukat - *mondta az egyik, mire támadóm hagyott kicsúszni karjai közül, én, pedig a padlóra zuhantam. Elvesztettem az eszméletemet. Ki tudja mennyi idő telhetett el mire magamhoz tértem. Egy kényelmes ágyban ébredtem és sütött be a nap a szobámba*
- Elnyomott volna az álom? - *csúszott ki a számon. Felültem, de nem a szobámban voltam. *
- Hol vagyok?? - *kérdeztem magamtól mire egy idősebb férfihang szólalt meg mellőlem*
- A kastélyomban. Franciaországban. - *felelte mire ijedten fordultam felé*
- A nevem Alexander Duboir. A foglalkozásom, pedig vámpírvadász - *mutatkozott be miközben kezet csókolt. Ekkor értettem meg, hogy az a szörnyűség, amit átéltem nem csak álom volt, mindenki meghalt. *
- Nagyon furcsán érzem magam - *mondtam mire arca elkomorult*
- Az az átkozott bestia sajnos sikeresen magába engedte a mérgét. Valamennyit ki tudtam szívni, de sajnos nem az egészet. - *mondta. Kétségbeestem*
- Ez mit jelent? - *reménykedtem benne, hogy nem azt válaszolja, amire gondolok, mégis azt tette*
- Kisasszony önből félig vámpír lett - *erősítette meg a gyanúmat. Hatalmas dühöt és bosszúvágyat éreztem. Holtan akartam látni azokat, akik megölték a családomat és a barátaimat. Alexander, pedig a kezembe adta a fegyvert. Megesküdött mikor már jobban lettem, hogy mindig velem marad és vámpírvadászt farag belőlem. Meg is tette. Sajnos ő nem élhetett velem örökre, hiszen halandó volt és azt nem engedte, hogy átváltoztassam, így a halála után egyedül maradtam. Azóta is vámpír vadászként pusztítom el az összes vámpírt, aki az utamba kerül, napközben, pedig sima pizzakészítőnek és szállítónak ismernek az emberek. Kell az álca. A világ sajnos napról napra egyre inkább változik, s nyoma sincs már annak a világnak, amibe annak idején én születtem.

Képességek.: Vanessa rendelkezik a vámpír képességekkel, tehát nagyon gyors és erős, bár hallása nem olyan kifinomult, mint a teljes vámpíroké. Szüksége van alvásra és emberi ételre, de vérre is. Bőre az átlag emberekéhez képest fehérebb és keményebb, ezen kívül hallhatatlan és nem öregszik. Ha megsebesül azok hamarabb, begyógyulnak, mint egy sima embernél, de jóval lassabban, mint egy teljes vámpírnál. Van egy különleges képessége ezen kívül, ami a Gondolatolvasás. Bárki gondolataiba képes betekintést nyerni, legyen az ember vagy vámpír.

Karakter külső jellemzése.: 174 cm magas, kb 50 kg. Karcsú, formás testalkat, amihez nagyon fehér bőr tartozik. Hosszú gesztenyebarna haja van, ami hullámosan omlik a nyakába és a vállára. Szeme színe eredetileg csokoládébarna, de ha megéhezik, akkor íriszei vörös színt öltenek. Öltözködését tekintve két stílus jellemzi. Az elegáns kislányosabb típus illetve ennek ellentéte a kihívó nőies. Második stílusa „ munka „ közben szokott előjönni, ezzel is némi képen álcázza magát. Nyakában egy ezüstláncot hord, amin egy kis medál van. A kis medált smaragd monogram díszíti VW. Ebben a medálban egy ikon képet visel, amit még róla és a szüleiről festettek évszázadokkal ezelőtt.

Jellem.: Vanessa a 2 arcú lány. Megdöbbentő kijelentés engedjétek, hogy egy kicsit részletesebben belemenjek a dologba. Vanessa egyik énje egy nagyon kedves, segítőkész, felelősségteljes lány, aki szívesen meghallgat másokat, elbeszélget az idősebbekkel, besegít a barátainak, sokat olvas. Általában mosolyogni látják és mindenki meg van győződve róla, hogy egy földre szállt angyal. Soha nem bánt meg senkit hiszen ha mások szomorúak az neki is fáj. Optimista típus mégis kissé bolondos és szeretnivaló. Tipikusan jó kislány feeling.
Ellenben ha leszáll az éj, és megkezdi munkáját felszínre, bukkan Vanessa másik énje. Elektra. Elektra a vámpírvadász, aki kegyetlen és bosszúszomjas. Minden vágya, hogy az összes vámpírt kiirtsa a világról, és bosszút álljon a családja miatt. Nem hatja meg semmi sem és nincs lelkiismeret furdalása sem. Bárkivel képes szembeszállni és addig küzd, míg ő nem nyer. Kitartó, bátor és kihívó. Ha vérre van szüksége akkor is csak állatok vérét szívja.

Egyéb.: Egyenlőre nincs

Karakter neve.: Damien Alex Tyson
Karaktered beceneve.: Dam, Damien, Alex
Nem.: Férfi
Születési helye és ideje.: Kuba,1574.02.18
Újjászületés:1590.12.24
Látszólagos kor.: 18-19
Faj.: Vegetáriánus vámpír
Család.: Apja: Alexander Tyson-vegetáriánus vámpír
Anyja:Mariah Tyson-vega vámpír
Családi állapot.: Egyedülálló
Egészségi állapot.: egészséges

Előtörténet: Mikor megszülettem, kilógtam családomból. Egyrészt: apám, nővérem, és születésem után pár hónappal anyám is sokkal szebb lett. Nem értettem miért. Nem voltam az a hűdeszépkigyúrthasú srác, inkább vézna voltam. Családom többi tagja mind fel tudott emelni bármit, de én 15 kg-t is nehezen. Szerettem volna olyan lenni, olyan erős szép mint ők. Sokat beszélem erről apámnak, hogy az az álmom, hogy olyan erős legyek, mint Ő. Ezért nagyon büszke lett magára, mert ő a saját fia példaképe. Sok férfias dologra megtanított, és pár év után megerősödtem. Mikor 10 éves lettem, anyámék tanárhoz irattak be. Megtanultam írni, olvasni, rajzolni. Tökéletes életem volt. Egészen 16 éves koromig. Egy ellenséges nép támadt Kubára,és az egyik ilyen támadáskor valami eltalált. Utána elvesztettem az eszméletemet.
Mikor felébredtem, már nem olyan voltam, mint régen. Erős, rettentő erős, és sokkal szebb. De nagyon kívántam az emberek vérét. Anyámék elmagyarázták, hogy vámpír vagyok. És ők is azok. Egyedül azért nem öltek meg engem, mikor megszülettem. mert szerettek. Tudták, a szeretetük irántam erősebb, mint a vérszomjuk. Ezért átáltak vegetáriánus életmódra. Csak állatvért ittak. Én is át szerettem volna álni. De nem ment könnyen. Nekem nem olt testvérem, se családtagom, kik emberek lettek volna. Csak hosszú évek után sikerült. Nem rég költöztün k Franciaországba. Most egy kastélyban élünk, Párizstól kb. 5 km-re.

Különleges Képesség.: Lenis

Karakter külső jellemzése.:
Haj:szőke
Szem:kék
Magasság:178 cm
Súly:kb. 62 kg

Jellem.: Nagyon kedves, illemtúdó. Nagyon nehezen lehet felidegesíteni. Mivel már jó régen született, ezért megtanult türelmesen viselkedni, bármit ki tud várni. Mivel tud emberi ételt is enni, nem nagyon szok vadászni, de hónapokig nem tud meglenni vér nélkül, ezért minden héten 2× elmegy vadászni. Családjának képessége pyrokinézis.

Egyéb.: -